A magyar agrárgazdaság helyzete

A 2008. év második felében kirobbant és fokozatosan elmélyülő pénzügyi-gazdasági válság súlyos piacvesztést eredményezett a magyar nemzetgazdaságban. Az ipari termékek külpiaca beszűkült, az építőipar pedig a fizetőképes kereslet csökkenése folytán került válságba. Ezekben az ágazatokban drasztikusan emelkedett a munkanélküliség. A válság kisebb mértékben érintette az élelmiszer-gazdaságot, amely elsősorban annak tulajdonítható, hogy keresletcsökkenés legkevésbé az élelmiszer-gazdaság termékeinél jelentkezett. Levonható az a következtetés, hogy a válságkezelésben stabilizáló tényező lehet az élelmiszer-gazdaság. Ezt igazolja, hogy az agrárgazdaság termékkibocsátása 2008-ban is jelentősen növekedett, s lényegében ez tette lehetővé a 2008-ban bekövetkezett – igaz, kevesebb mint 1%-os – GDP-növekedést. Emellett a minden korábbit meghaladó 2008. évi, közel 2 milliárd eurós aktív élelmiszer-devizaegyenleg is jelentős mértékben hozzájárult az ország devizamérlegéhez. Az agrár- és élelmiszerpiacokon még a vásárlási hajlandóság az év utolsó hónapjaiban, sőt azt követően sem csökkent. Piaci oldalról tehát egyáltalán nem szükségszerű az agrárágazat csökkenő tendenciája, sőt az agrárágazat jelentős mértékben hozzájárulhat a beruházások növekedéséhez, a vidéki lakosság foglalkoztatásához, megélhetéséhez és nem utolsósorban az Európai Unió által felkínált jelentős források lehívásához, ami fontos nemzetgazdasági érdek. A lehetőségek kihasználásának ugyanakkor akadálya lehet az egész élelmiszervertikumra jellemző távlatos gondolkodás hiánya, a kockázatos jövőképből adódó bizonytalanság. ----------------------------------------- The financial and economic crisis which began in 2008 and became deeper over the second half of the year caused serious loss of market in the Hungarian national economy. The foreign market for industrial products shrunk, and the lack of effective demand caused a crisis for the construction industry. In these industries, unemployment rates soared. The crisis had a smaller effect on food economy, primarily because the drop in demand affected food products the least. We may therefore conclude that food economy may be a stabilizing factor in finding a way out of the crisis. This is supported by the fact that the product output of the agricultural economy increased significantly in 2008 – effectively, this was what enabled the increase in GDP – even though the rate of increase was only 1%. Additionally, the positive balance of foreign exchange on food products, which amounted to nearly EUR 2 billion in 2008, was a significant contribution to the country’s balance of foreign exchange. In the agricultural and food markets, there was no drop in demand in the last months of the year, or even thereafter. From a market perspective, recession in the agricultural sector is not unavoidable at all. On the contrary, a growing agricultural sector could significantly contribute to new investments, provide employment and livelihood for the rural population, and last but not least, help call down the significant funds offered by the European Union, which is important in the interest of the national economy. Opportunities may however be missed due to the fact that future oriented thinking is lacking throughout the vertical food chain, which is characterized by a vision of the future filled with risks.


Variant title:
The Situation of Hungarian Agricultural Economy
Issue Date:
2009
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/92524
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 53, Number 6
Page range:
530-543
Total Pages:
14
Series Statement:
53.
6.




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-04-04

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)