A kukorica napjaink egyik legfontosabb kultúrnövénye a világban és Magyarországon egyaránt. Jelentősége megmarad, sőt várhatóan fokozódni fog az elkövetkező években is. Éppen ezért a termesztésére fordított ráfordítások ésszerű és hatékony felhasználása egyaránt fontos a környezet és a termelők jövedelme szempontjából. A kérdéskör elemzése érdekében megvizsgáltam a 2003-2006 során a magyar tesztüzemi rendszerben 5 hektárnál nagyobb területen kukoricatermesztéssel foglalkozó üzemek termelési adatait. Így a négy évben 2982 egyéni és 671 társas tesztüzem vizsgálatát végeztem el. A vizsgálat érdekében kiszámítottam az 1 tonna kukorica előállítására fordított összes közvetlen költséget és ez alapján a sorba állított üzemeket 5 egyenlő darabszámú csoportba rendeztem. Az üzemcsoportoknál vizsgáltam a termeléssel összefüggő főbb ráfordítások, a hozam és a jövedelem alakulását. Kitüntetett figyelmet szenteltem a műtrágya és a herbicid felhasználásnak. Ezen felül vizsgáltam a különböző régiók kukoricatermesztési színvonala közötti különbségeket, illetve a szaktudás megnyilvánulását a herbicid használat terén. A vizsgálatok eredménye azt mutatta, hogy mindannak ellenére, hogy a magyarországi ipari inputok átlagos felhasználása elmarad az EU-15 országokétól, egyes üzemeknél jelentős hatékonysági és vélhetően szakmai problémák, egyúttal megtakarítási lehetőségek vannak, mert a legjobb eredmények nem a legmagasabb inputfelhasználás mellett realizálódtak.