A mezőgazdasági termelést megnehezítő extrém időjárási körülmények jellemzik az elmúlt évtizedeket, ezért nélkülözhetetlen a tartamkísérletek eredménye a növénytermelés sikeressége szempontjából. A klímaváltozás hatása érzékelhető a változó hozamok és a hozambiztonság csökkenésén keresztül. A tápanyagellátás színvonala kulcskérdés a sikeres termelés szempontjából, a tápanyagok hasznosulását a csapadék mennyisége és eloszlása jelentős mértékben befolyásolja. A Kompolton 1963-1999 között folytatott műtrágyázási tartamkísérlet egyik célja az volt, hogy adott ökológiai adottságok mellett meghatározható legyen az optimális összetételű és hatóanyag-tartalmú műtrágya mennyiség, amellyel a különböző évjáratok mellett a legkedvezőbb hozam érhető el. Vizsgálataink az 1981 (aszályos), 1985 (csapadékos), 1988 (optimális), 1991 (optimális), 1994 (aszályos) évekre vonatkoznak. A kísérletben a kukorica 10 különféle tápanyag-összetételű és adagú műtrágya kezelésben részesült. A kísérleti eredményeink igazolják, hogy a kísérleti év csapadékviszonyaival összefüggésben akár kétszeres terméskülönbség is mutatkozhat a kukoricának kedvező (optimális) időjárási évek javára. A száraz évekhez viszonyítva az optimális években akár kétszeres, de a kísérleti eredmények alapján, legalább 42%-os termésnövekedés adódott a tápanyagkezelések átlagában. Kompolt agroökológiai adottságai mellett a kukorica esetében a N termésnövelő hatása négy kísérleti évben önmagában, valamint P-ral és K-mal kombinált kezelésekben is szignifikánsan igazolható. Az 1994-es rendkívül aszályos évben a N termésnövelő hatása nem jutott érvényre, a kevés csapadék és annak kedvezőtlen eloszlása miatt. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a nagyobb adagú N és P (N2PK, NP2K) műtrágyák alkalmazása a kedvező csapadékeloszlású évben sem eredményezett hozamnövekedést, így gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból sem indokolt a nagyobb adagok alkalmazása. A P, NP, K műtrágyázási kezelések hatása a termés mennyiségében nem igazolódott a kontrollhoz viszonyítva. -------------- The last decades are characterizing by extreme weather conditions making agricultural growth more difficult, so the results of long-term experiments are essential to the successfulness of crop production. The effect of climate change is also perceivable through the varying yields and decrease of the yield-safety. One of the key issues of successful growth is the level of nutrient supply, its utilisation is influenced measurably by the amount and distribution of precipitation. One of the goals of the long term fertilization experiment set in village Kompolt between 1963-1999, was to determine the amount of fertilizer with optimal content and active substance, which can give the most beneficial yield in different crop years among the given ecological conditions. In our study we analysed data obtained in 1981 (droughty), 1985 (rainy), 1988 (optimal), 1991 (optimal), 1994 (droughty) years. Regarding the maize 10 types of nutrient treatments with various contents and rates were carried out. Our results confirm that in optimal crop years of the maize double yield-difference can be seen in connection with the precipitation- circumstances of the experimental year. Comparing to dry years, double growth of the yield could be achieved in optimal years, but based on the results of experiment the increase could be at least a surplus of 42% in the average of the nutrient treatments. In the agro-ecological conditions of Kompolt the increasing effects of N in itself as well as with the P and K combined treatments on yield of maize were significant in 4 experimental years. The increasing effect of N was not verified only in the extremely droughty 1994 year, because of the small amount and unfavourable distribution of the precipitation. Based on our results we determined that the larger amounts of N (N2PK treatment) and P (NP2K treatment) fertilizers were not productive of higher yield in favourable rainy years yet, so their applying are unnecessary by the thrift and environmental aspects. The effect of P, NP and the K fertilization treatments were not verified in the yield comparing to the control treatment.