Growth in biofuel production has been accompanied by increased output of animal feed co-products from common biofuel processes. Co-product generation in early biofuel impact assessments was ignored leading to an overestimation of land requirements and GHG emissions. The output of feed co-products is relatively high in the USA and the EU due to the large share of grains used in ethanol production with high feed yields. Co-product yields are low for rapeseed and soybean used in the biodiesel industry. The ethanol industry in the U.S. and EU produces about 43 million metric tonnes of high-quality feed, however, the co-products of biodiesel production have a moderate impact on the feed market contributing to just 41 million tonnes of protein meal output a year. By economically displacing traditional feed ingredients co-products from biofuel production are an important and valuable component of the biofuels sector and the global feed market. Moreover, the return of co-products to the feed market has economic, land use and GHG emissions implications as well. The prospect of advanced biofuels is also analysed in this chapter. Giant reed is considered as a potential feedstock for advanced biofuels, however the advanced biofuels industry faces several challenges today including regulatory uncertainty. -------------------------------------------------------- A globális bioüzemanyag-előállítás exponenciálisan emelkedett az elmúlt évtizedben, mert egyrészt számos országban bevezették a bioüzemanyag kötelező felhasználásának szabályozását, másrészt folyamatosan nőtt a kereslet az alternatív üzemanyagok iránt. Ehhez hozzájárult még az enegiárak drasztikus fluktuációja, ráadásul a növekvő olajáraknál előtérbe került az energiabiztonság kérdése. A bioüzemanyagok még hosszú ideig a hagyományos folyékony motorhajtóanyagokba bekeverve azok kiegészítői, nem pedig versenytársai lesznek. Az élelmiszer-növényekre alapozott bioüzemanyag-előáállítás csupán átmenet a nem élelmezési célú biomassza alapú bioüzemanyag termeléshez. A jövőben nyersanyagként elsősorban a cellulóztartalmú mezőgazdasági melléktermékek – szalma, kukoricaszár, erdészeti, faipari hulladék – felhasználása jöhet szóba a lágy- és fásszárú növények mellett, habár az új technológia piaci bevezetése még várat magára. A növekvő bioüzemanyag-előállítással párhuzamosan a melléktermékek (ikertermékek) egyre inkább hozzájárulnak a gazdasági és környezeti fenntarthatósághoz. Ma a számítások még alábecsülik a melléktermékek szerepét a nettó földhasználat és ÜHG-kibocsátás alakulásában. Mivel a felhasznált nyersanyag egy része takarmányként visszakerül az állattenyésztéshez, az energianövények nettó földhasználata és nettó ÜHG-kibocsátása csökken.