A magyar zöldség-gyümölcs feldolgozóipar az utóbbi 20 évben kapacitásainak jelentős részét elvesztette, a termelés elmarad az 1980-as évekhez képest. A felvevőpiacok megteremtését és bővítését a Vidékfejlesztési Minisztérium és a szakma is kiemelt ügyként fogja kezelni a következő, 2014-2020-as tervezési ciklusban. Mindkét fél 100 milliárd forintos fejlesztést akar megvalósítani a feldolgozó iparban a Vidékfejlesztési Program támogatásaival. A tanulmányban fő célkitűzésem annak megválaszolása, hogy a hazánkban feldolgozott fagyasztott meggy versenyképes-e az Európai Unió piacán. A FAOSTAT és EUROSTAT makrogazdasági külkereskedelmi adataiból becsültem meg az Európai Unió fagyasztott meggyrre vonalkozó piaci igényét. A hazánkban előállított exportált fagyasztott meggy komparatív előnyének meghatározásához a Balassa-indexet alkalmaztam. A hazai fagyasztott meggy gyártás üzemi szintű költség- és jövedelemviszonyainak meghatározásához primer adatok alapján költség-haszon elemzést végeztem. Az EU-28 tagországai összesen 90-110 ezer tonna fagyasztott meggyet importálnak, azaz elviekben legalább ennyi fagyasztott meggyre van szükség az Unió piacán, melyből hazánk évek óta mindösszesen 2-3%-kal részesedik. Ezt az igényt 70%-ban Lengyelország és Szerbia fedezi. A fagyasztott meggy RCA (megnyilvánuló komparatív elünyök) mutatói alapján hazánk csekélyebb komparatív előnnyel bír Lengyelországhoz képest. Magyarország földrajzi helyzetét és termelői adottságait kihasználva az Uniós piacokat, különösképpen a német piacokat megcélozva magasabb komparatív előnyre tehetne szert. A költség-haszon elemzés alapján elmondható, hogy a legjelentősebb közvetlen költségtétel az alapanyag költsége (40-74%). 1 kg fagyasztott meggy önköltsége az alapanyagártól és a feldolgozás költségétől függően 156 és 454 Ft/kg között alakul. Az elmúlt évek eredményei alapján egy kg fagyasztott meggy ára 200 és 450 Ft között, a jövedelmezőség -12 és 60% között alakult. Az egy kg késztermék és az egy kg késztermékre jutó alapanyagköltség különbségének növekedésével növekszik az elérhető jövedelem. -------------------------------------------------- The main goal of my study is to prove whether the domestic processed frozen sour cherries are competitive on EU market or not. I estimated the EU market’s frozen sour cherry demand on the basis of FAOSTAT and EUROSTAT macroeconomic and external trade data. The Balassa-index was applied to determine comparative advantages of domestic processed frozen sour cherry. In order to define costs and benefits of domestic sour cherry processing I used primary data. Altogether the EU 28 ins import 90-110 tonnes of frozen sour cherries. It means that in principles there is a need for almost that amount of frozen sour cherries on the market of EU. Hungary has been taken apart of this supply by 2-3% for years. Poland and Serbia cover the 70% of this demand. According to the frozen sour cherry’s RCA index Hungary has lower comparativeness than Poland. Taking geographical and production advantages Hungary could realize higher comparative advantages targeting EU’s especially German markets. On the basis of cost-benefit analysis it can be said that the most important indirect cost are the raw material costs (40-74%).The price of 1 kg frozen sour cherry is between 156-454 HUF/kg depending on the raw material and processing costs. Based on the previous year’s data the price of frozen sour cherry has obtained between 200-450 HUF and the profitability has been between 12-60%. Increasing the difference between 1 kg of processed product and the raw material cost of 1 kg processed product will grow the total income.