ZÖLDENERGIA BERUHÁZÁSOK ÉS A KLÍMAFORRÁSOK KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI

Az Európai Uniós klímapolitikai célok megfogalmazásában alapelv, hogy a 2020-2030 közötti üvegházgáz (ÜHG) csökkentési célok csak abban az esetben fogalmazhatók meg egyértelműem, ha a 2020–ra kitűzött teljesítések esetében maximális mértékben biztosított az emisszió csökkentési kötelezettségek, a megújuló energia és energiahatékonysági célok teljesülése. Az Európa Tanács (EiT) 2014. októberi döntése értelmében, a 2015-ös évben kell meghatározni azokat a 2020-től érvényes tagállami vállalásokat, amelyek egyrészt a 2015-2020 közötti időszak biztonságos teljesítéseit, másrészt a 2020-2030 közötti időszak tagországi stratégiáit is jelentik. Hazánk esetében a klímaváltozás elleni beavatkozásoknak látszólag ellentmond, hogy nem a kibocsátási korlátozások bevezetése az ide kapcsolódó fejlesztések, innovációk célja, hanem az, hogy a lehetséges vagy megengedett ÜHG kibocsátás növelésének irányát a jövőben megfelelő irányba tereljék az EU-s források segítségével. A gazdasági növekedést tehát nem korlátozza a klímacélok teljesítése az elkövetkező évtizedben sem, viszont annak irányát erőteljesen szeretné befolyásolni, mégpedig a hosszútávon fenntartható, úgynevezett „low-carbon” rendszerek irányába. Az elmúlt évben több olyan költség-hatékonysági vizsgálatot is végeztünk a gazdaság különböző szektoraiban, melyek segítségével jól érzékelhető, hogy egy klasszikus business as usual (BAU) fejlesztési program és egy low-carbon, azaz a klímacélokat is figyelemben tartó fejlesztés milyen eltérő költség-haszon mutatókkal jellemezhető. Jelen publikációban a cement szektor „BAU” és „low-carbon” fejlesztéséhez kapcsolódó eltérésekre kívánunk rávilágítani. ------------------------------------------------------- It is a requirement in the aims of EU climate policy to reduce the carbon-dioxid emission if the former aims of renewable energy use and energy efficiency aims were reached for 2020. Due to the fact that almost half of its production costs are comprised of energy costs, Hungary's cement industry is a vulnerable energy-intensive industry. Another problem is that a significantly high percentage (over 50%) of process emissions within total emissions results from de-carbonization, which remains unaffected by savings in the area of energy consumption or by the use of alternative fuels. In addition, due to reasons embedded in the market and the process technology, only limited additional nominal emission reductions can be achieved. The expansion of cement industry enterprises is expected to be slightly limited by the restricted availability of free EU ETS quotas. In the future, the continued production and activities of the sector's market players will be determined by the allocation of free quotas (which will be clarified in 2019). The present study focuses on clarifying the development opportunities that would enable the developments affecting the sector between 2020 and 2030.


Issue Date:
2015
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
HU ISSN 2064-3004 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/229420
Published in:
Journal of Central European Green Innovation, Volume 03, Issue Thematic Issue (TI)
Page range:
49-62
Total Pages:
13
JEL Codes:
O2; O3; Q4; Q5
Series Statement:
3
Thematic Issue




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-08-22

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)