Egy hazai körülmények között jól üzemeltetett nagyüzemi tehenészetben vizsgáltuk, hogy adott tartási, takarmányozási, fejéstechnológiai feltételek között hogyan alakul a tehenek tejének szomatikus sejtszáma, milyen genetikai és környezeti feltételektől függ a sejtszámmal jellemezhető tőgyegészségi állapot. A vázolt célok elérése érdekében a tehenészet 178 bikától származó 1601 tehene tejének 130 920 különböző adatát gyűjtöttük be és dolgoztuk fel. A feldolgozás a tejminták szomatikus sejtszámára, a tej beltartalmi értékeire, a fejési és a termelési időszakra (reggeli vagy esti befejés, havi, negyedéves, féléves, laktációs tejtermelés) és az apai származásra terjedt ki. Az adatfeldolgozást a Károly Róbert Főiskola Állattenyésztéstani Tanszék számítógép programjában rendelkezésre álló programcsomagok felhasználásával végeztük. Az adatgyűjtés és feldolgozás 1996. január 1. és 1996. december 31. közötti időszakra vonatkozik. Összesen 5235 befejés adatai szerepelnek a feldolgozásban. A statisztikai feldolgozás eredményei szerint a szomatikus sejtszám varianciájának legnagyobb hányada ( 13,7% ) a teheneknek, kisebb, de még mindig jelentős hányada (5,8% ) a bikáknak volt tulajdonítható. A tulajdonság jelentős maradék varianciája (60,81%) jelzi, hogy a szomatikus sejtszám varianciáját az értékelt tényezőkön kívül még sok más tényező is befolyásolja. A vizsgált tulajdonságok öröldődhetőségi koefficiensei többségükben megfelelnek a szakirodalomban közölt h2 értékeknek. Tenyésztési szempontból fontosnak tűnik az az eredmény, hogy az első laktáció alapján számított h2 koefficiensek jelentősen meghaladták az összes (7) laktáció alapján számított értékeket (h2 =0,54 vs. 0,14). A szomatikus sejtszám hónapok szerint számított átlagai viszonylag csekély ingadozást mutattak, az előfordult kiugróan magas értékeket átmeneti alomszalma hiány idézte elő. Nem mutatkozott különbség a reggel vagy este, napi egyszer vagy kétszer fejt tehenek tejének szomatikus sejtszámában, ugyanakkor a sejtszám meglehetősen nagy variabilitást, így erős környezet függőséget mutatott (CV % szélső értéke 24 és 51%). ------------------ The formation of somatic cell count in cow milk under given conditions of keeping, feeding, and milking technology, as well as genetic and environmental conditions influencing udder health state characterised by cell count were investigated in a dairy farm well managed considering Hungarian circumstances. For this purpose 130,920 different data of the milk of 1061 cows deriving from 178 bulls of the farm in question were collected and processed. Data processing included somatic cell count in milk samples, chemical composition of the milk, regime of production (i. e. milking in the morning and/or in the evening, milk production per month, quarter, half-year, and lactation), and descent of the breeding hull. Date processing was carried out using software packages available in the computer software of the Chair of Animal Husbandry of Charles Robert College. Data collecting and processing is related to the period from 1 January till 31 December 1996. Data of a total of 5235 milkings were processed. According to the results of statistical data processing a greater part, 13.7 per cent, of the variation of somatic cell count can be attributed to the cows, and a smaller but still considerable part, 5.8 per cent, to the bulls. The high value of the rest, 60.81 per cent, indicates that there are also a lot of factors influencing the variation of somatic cell count in addition to the evaluated ones. Most of the inheritable coefficients correspond to h2 values quoted in literature. In respect of breeding, it seems important that h2 coefficients calculated on the basis of the first lactation were considerably higher than the values calculated on the basis of all lactations, seven in number (h2 = 0.54 and 0.14, respectively). Somatic cell counts calculated in monthly average exhibited relatively low fluctuations; some extreme values observed were caused by a transitional lack of straw. There was no difference in somatic cell counts between cows milked in the morning, or in the evening, or twice a day, whereas cell count exhibited a rather great variability under changing environmental conditions in other words, there was a strong dependence on environment, extreme CV% values having amounted to 24 and 51 per cent, respectively.