Az élelmiszerfogyasztásra ható főbb demográfiai tényezők és a jövedelmi viszonyok

A demográfiai tényezők alakulása az élelmiszerfogyasztást általában abszolút értelemben befolyásolja. A lakosság számának alakulása az élelmiszerfogyasztás mértékét, szintjét határozza meg, a korösszetétel, az átlagéletkor, a nemek aránya stb. pedig az élelmiszerfogyasztás mennyisége mellett annak összetételére is hat. A népmozgások által bekövetkező változások (különösen a strukturális jellegűek) általában csak hosszabb időszakon belül válnak érzékelhetővé. Az élelmiszerfogyasztás – illetve annak elégtelensége (mind mennyiségileg, mind minősé-gileg) – visszahat a lakosság számára, korösszetételére, valamint átlagéletkorára és egészségi állapotára. A népesség alakulásának meghatározó jellege mellett fontos megemlíteni az élelmiszerfogyasztás sajátosságait, pl. az egyes társadalmi rétegekben, valamint az átlagos családnagyság alakulásában. A különböző társadalmi rétegek háztartásainak élelmiszerfogyasztási szerkezete között jelentős eltérések lehetnek, amelyek a jövedelmek eltérő formáiból, a fogyasztási szokások különbözőségéből, az ellátottsági színvonalból adódnak. Az átlagos családnagyság csökkenése következtében általában növekszik az egy főre fordítható élelmiszervásárlás értéke, ami a keresletet az értékesebb élelmiszerek irányába mozdíthatja el. A demográfiai tényezők hatására kialakult élelmiszerfogyasztási szükségletek kielégítését a jövedelmi tényezők biztosítják, amelyek közül legnagyobb jelentőségű az egy főre jutó jövedelmek, illetve a jövedelem-nagyságcsoportok súlyának hatása. Alapvetően az egy főre jutó jövedelmek szabják meg a lakosság kiadásának összetételét, ezen belül az élelmiszerekre fordítható összeget. Ennek megfelelően a jövedelmek nagysága szerint kialakul egy bizonyos fogyasztási szerkezet. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban kevesebb friss gyümölcsöt, zöldséget, zsírszegény tejet, teljes kiőrlésű kenyeret és halat, ugyanakkor több húst, zsíros tejet, fehérkenyeret, cukrot és burgonyát fogyasztanak, összehaso-lítva a kedvezőbb anyagi helyzetben levő fogyasztókkal, akiknek fogyasztásában az értékesebb, jobb minőségű, valamint az élvezeti jellegű élelmiszerek dominálnak. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra a mérsékelt ételváltozatosság is jellemző, amit viszont csak kevésbé megfelelő minőségű élelmiszerek kombinálásával valósítanak meg, főleg jövedelmi helyzetükből következően. A fogyasztási szokások nagymértékben befolyásolják, sőt egyes esetekben meg is határozzák bizonyos élelmiszerek keresletének mértékét és összetételét. A szokások általában a népesség társadalmi és demográfiai rétegeihez kapcsolódnak, alapvető jellemzőjük, hogy merevek, nehezen befolyásolhatók, ezért hatásuk az élelmiszerfogyasztásra igen tartós. --------------- Extent and composition of food consumption is determined by different factors. Out of the demographic causes, the multitude of the polulation sets the extent of food consumption, the age-structure, the mean age, the ratio of sexes, etc. are reflected in the composition of the food consumed. Food consumption, in turn, is reflected in the number, age structure, average age and health of the population. The satisfaction of food demands is secured by the incomes of the population. Basically, the income per person is decisive in summing up the expenses spent for food. With the inceasing incomes diminition of the size of families, the ratio of expenses per person assigned for purchasing food is mounting. This will move the demand in the direction of more valuable foods, however, the ratio of expenses assigned to food will diminish. Those phenomena form the profile of the structure of consumption. The prevailing customs of consumption are highly responsible for the demand and the composition of certain foods. Their general attribute is a considerable rigidity difficult to change, therefore their effect on food consumption is permanent, on the long run.


Variant title:
Effect of the Main Demographic Moments and Income Relations on the Consumption of Foods
Issue Date:
2004-10
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/206414
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 48, Number 5
Page range:
74-80
Total Pages:
7
Series Statement:
48
5




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-04-24

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)