A magyar modernizáció érdekében a magántulajdonon alapuló gazdaságban egyre erőteljesebben szükségesek a személyi, etnikai, területi hátrányokat kiegyenlítő mechanizmusok a versenyképesség érdekében. A modern állam, ha sikeresen akar menedzselni, akkor nemzeti stratégiát dolgoztat ki, majd koordinálja megvalósítását, megteremti és szervezi a megvalósítás feltételrendszerét. A magyar vidék fő gondja az utóbbi évtizedben az alacsony foglalkoztatási ráta mellett létező nagy mértékű munkanélküliség. Amíg az országos munkanélküliségi ráta 2005 őszén 6,9%, addig egyes kistérségekben, településeken ez eléri a 30%-ot. Ha igaz, hogy ez a fő gond, akkor a kitörés a munkahelyteremtéssel kezdődik. A munkalehetőség leghatékonyabb teremtőhelye pedig a kisvállalkozás, hiszen a hazai foglalkoztatásban ezek kétharmados arányt képviselnek. Hasonló a helyzet az EU-ban is. Csak a foglalkoztatási szint alapvető növelése mellett alakulhatnak úgy az életviszonyok, hogy az megfeleljen a népesség modern kori igényeinek. A kisvállalkozásokat a modern gazdaság vérkeringésébe a hálózati gazdaság elemeinek kiépítésével lehet eredményesen bekapcsolni. Ebben eltérő a világtendencia és a magyarországi helyzet. Munkánkban bizonyítjuk, hogy felértékelődött a kisvállalkozások szerepe a vidéki térségek fejlesztésében és különösen a hátrányos helyzetűek esélyeinek javításában. Továbbá azt is, hogy eddig az áttörés elmaradásának, az ésszerűtlen szabályozás mellett, egyik fontos oka az, hogy a kisvállalkozások tevékenységét nem segítette megfelelő, saját érdekű tanácsadó szolgálat, szellemi logisztikai rendszer. Ezt a szerepet töltheti be az általunk megtervezett és bemutatott NEmzeti Kisvállalkozás TÁmogató Rendszer, a NEKTÁR. A NEKTÁR a magyar vidék és gazdaság tartós és fenntartható növekedési pályára állításának egyik döntő fontosságú elemét kívánja menedzselni, azáltal, hogy a kisvállalkozások helyzetbe hozásának megteremti a kutatási-oktatási-szervezési-tanácsadási szellemi logisztikai rendszerét. A NEKTÁR aktívan szervezi a kisvállalkozások bekapcsolását a hálózati gazdaságba. A NEKTÁR-t nem újabb hivatalként szükséges létrehozni, hanem a most működő, a kisvállalkozások támogatására létrehozott szervezeteket célszerű összevonni, átszervezni. Olyan szolgálat szükséges, amely egyenlő jogú partnerek nálunk alig ismert kölcsönös érdekű együttműködésén alapul. A NEKTÁR tevékenysége kiterjed minden olyan, nem a fővárosban működő egyéni vállalkozásra és kisvállalkozásra, amely 50 alkalmazottnál kevesebb létszámmal működik. A NEKTÁR tevékenysége közvetlenül érinthet háromszázezer kisvállalkozót, alkalmazottaikkal együtt hatszáz-hétszázezer munkavállalót. Ha pedig a közvetlen családi kört is ide számítjuk, akkor másfél-két millió polgárt. A NEKTÁR döntő hatással lehet a vidék modernizációjára, évente ötven-hetvenezer munkahely megőrzésére, valamint tizenöt-harmincezer új munkahely teremtésére nyílik lehetőség; miközben 0,2-0,4%-os éves GDP növekedést is generálhat. Finanszírozása EU alapokból, költségvetésből és egyre növekvő mértékben saját szolgáltatási bevételeiből történhet. Az utolsó fejezetben bemutatunk négy ipari parkot, amelyek működése alap-vető módon járul hozzá a város, a kistérség foglalkoztatásához, versenyképessé-gének növeléséhez. --------------------- In the interest of successful Hungarian renewal, mechanisms are urgently needed for helping to compensate personal, ethnic and regional disadvantages in privately owned farms without of course reducing competitiveness. Indeed only an effective enhancement of competitiveness may give the chance for levelling regional differences in the country. To build a successful nation the today’s state has to arrange for the development of a national strategy, the execution of which she has to coordinate and organise after having set up the right initial conditions. The main concern of the last decade in the Hungarian countryside has been excessive unemployment beside low employment rates. While in the autumn of 2005 the unemployment rate for the whole country was 6.9%, in some regions and settlements the figure was 30%. If this is the main worry of these settlements then the breakthrough starts with the creation of new workplaces. Small enterprises are the most efficient way of workplace creation as they employ already two thirds of the domestic workforce. The situation is similar in the EU. Clearly a fundamental increase in employment leads to living conditions that satisfy people’s present requirements. Small enterprises may be best incorporated into today’s farms’ circulation by es-tablishing them as elements of farming networks. We discuss world tendencies in this sphere of economic activities and the situation in Hungary. In this work we prove that the role of small enterprises has been revalued in regional land development especially in improving the prospects of those in disadvantageous situations. Furthermore we also prove that the breakthrough (under unreasonable legal control) has not materialized so far mainly because the activities of small entrepreneurs have not been assisted by an appropriate consultancy service, a rational logistics system representing solely their interest. The National System for Supporting Small Entrepreneurs (NEmzeti Kisvállalkozás TÁmogató Rendszer) or NEKTAR, which we have designed may fulfil this role. NEKTAR is meant to manage a decisively important element of a national attempt to place Hungarian agriculture on a lasting and sustainable developmental path; it is a research-teaching-organising-consultancy service aimed at supporting the activities of small enterprises. NEKTAR actively helps small enterprises to join farm networks. According to our proposals NEKTAR should not be established as new governmental offices, but should be formed from the already operational organisations for supporting small enterprises by purposefully merging and reorganising them. The requirement is for a service based cooperation between equal partners for the mutual good (hardly a well known concept in this country). NEKTAR’s operations cover all private or small enterprises located outside the capital employing less than 50 people. The operations may directly affect three hundred thousand small enterprises, involving about six or seven hundred thousand workers (entrepreneurs and their employees) and altogether one and a half to two million people if their families are taking into account. NEKTAR may decisively affect the success of land development, enabling the preservation of fifty to sixty thousand workplaces and the creation of fifteen to thirty thousand new places yearly and may contribute to the annual GDP by as much as 0.2% to 0.4%. The scheme may be financed partly from EU funds, national budget and increasingly from self-generated revenues. In the last chapter our work describes in detail four industrial parks making vital contributions to employment and competitiveness in a city and its small region.