A vidékfejlesztési programok működésének szerény eredménye, hogy az elmúlt tíz évben magyarországi alkalmazásuk hozzájárult a vidéki térségekből történő elvándorlás mérséklődéséhez. A vidékfejlesztési támogatások a vidéki gazdaság, a környezet és a társadalom számára fejlesztési lehetőséget teremtettek, segítették megőrizni a környezeti értékeket, közösségi kezdeményezéseket indukáltak, megmozgatták a vidéket. A programok legfőbb hiányossága, hogy a tüneteket enyhítő és nem a kreatív megoldásokat kereső, fenntartható fejlesztéseket ösztönöztek. A vidéki térségekben a fejlesztéseket inkább szociális kényszerek és az alapvető infrastrukturális szükségletek, mintsem a gazdaságfejlesztés igénye vezérelte. További tanulság, hogy a beruházásokat az ágazatban is alapvetően a piac mozgatja, és hogy a vidékfejlesztés önmagában képtelen megállítani a kedvezőtlen területi folyamatokat, a hátrányos helyzetű térségek leszakadását. A gazdasági és társadalmi tekintetben egyaránt elmaradottabb vidéki térségek és a versenyhátránnyal küzdő agrárgazdaság fejlesztése érdekében több olyan terület emelhető ki, amelyek azonos hangsúllyal történő kezelése egyszerre orvosolhatja az ágazat és a vidék problémáit. A vidékfejlesztés következő programozási időszakának (2014–2020) kihívása a hozzáadott érték és a munkahelyteremtés egyidejű növelése, valamint az ezt megalapozó humánerőforrás-fejlesztés, az innovatív ötletekre, elképzelésekre épülő vállalkozás és gazdaságfejlesztés és az ezeket keretbe foglaló együttműködések kialakítása. --------------- The modest results of the operation of the Rural Development Programmes in Hungary over the last ten years that their application have contributed to the reduction in migration from rural areas. Rural development mobilised the countryside, programmes have created opportunities for the rural economy, helped to preserve the environmental values and stimulated rural society with community initiatives. The main shortcoming of the programmes is that they tended to mitigate the symptoms rather than encourage sustainable development and seek creative solutions. In the rural areas, development is determined by social constraints and basic infrastructure needs rather than the needs of economic development. A further lesson is that investment in agriculture is basically market oriented and that rural development in itself is unable to stop the unfavourable regional processes that cause the lagging behind of disadvantaged areas. A number of areas can be highlighted for the development of such rural areas, both in terms of economic and social considerations, and agriculture struggling with competitive disadvantages, which could simultaneously remedy the problems of the sector and the countryside. The challenge of rural development in next European Union programming period (2014-2020) is the simultaneous increase in value added and in job creation as well as the underlying human resource development, entrepreneurship and economic development based on innovative ideas, and shaping their framework of co-operation.