A Visegrádi országok (V4) esetében az Európai Unióhoz történő 2004. évi csatlakozás számos tekintetben agrárkereskedelmi lehetőségeket és nehézségeket eredményezett. A korábbi vámok és egyéb kereskedelmi korlátok megszűnése egy csapásra növekvő kereskedelmi aktivitást eredményezett. Az integráció eredményeképpen megjelenő egységes belső piacon, az áruk szabad áramlása következtében törvényszerűen jelent meg a kereskedelmi forgalom bővülése. A régi EU-tagállamok esetében fokozatosan kibontakozó kereskedelmi forgalom a szomszédos országok relációjában markánsan, egyúttal rövid időtáv alatt valósult meg. Vizsgálataink szemléltették, hogy az elmúlt 12 évben bekövetkező változások hatására egyaránt jelentős mértékben bővült a V4-országok agrár-külkereskedelmi forgalmának értéke és mennyisége. Ezen belül meghatározó az EU27 piacán elért bővülés, melyet az EU15 és a V4-ek piacán elért kedvező folyamatok is erősítettek. A vizsgálataink rávilágítottak arra, hogy az EU15 felé a kereskedelmi egyenleg csak Magyarország és Lengyelország esetében volt pozitív tendenciájú, míg a V4-közi áruforgalomban csak Szlovákia tudott negatív értékű, ám javuló tendenciájú értékeket felmutatni. A kereskedelmi forgalom bővülésében meghatározó szerepe volt a Visegrádi országok egymás közötti áruforgalmának. Megállapítható az is, hogy az egységes belső piac működésének hatására, a belső piaci verseny erősödésének eredményeképpen csökkent az országok egyes termékeinek piaci koncentrációja. Kimutatásunk szerint a vizsgált relációkban ez a folyamat párhuzamosan járt a komparatív előnyök csökkenésével és az egyes relációk irányában megvalósuló értékek erőteljes konvergálásával. Figyelemre méltó, hogy a csatlakozást megelőző, a közös piaci működésre felkészítő időszak jelentősen befolyásolta az értékek alakulását. Az általánosan növekvő kereskedelmi aktivitás ellenére a teljes időtávon csupán Szlovákia és Csehország viszonylatában lehetett a versenyképességi értékének javulását kimutatni, a többi relációban csökkent a mutató. Az EU-tagság tehát piacot és számos lehetőséget teremtett, de az országok versenyképességi értékei külkereskedelmi tekintetben nem javultak. Más megfogalmazásban a tagállamok e tekintetben nem vagy csak korlátozottan tudták kihasználni az uniós tagság adta lehetőségeket. ----------------------- The accession of the Visegrad countries (V4) to the European Union (EU) in 2004 has resulted in a number of opportunities and challenges in terms of agricultural trade. The elimination of duties and other trade barriers immediately induced an increase in trading activity. As a result of integration into the common internal market, the free fl ow of goods has inevitably led to the expansion of trade turnover. In the case of ‘old’ EU member states the trade turnover has gradually widened while in relation to neighbouring countries it happened markedly and within a very short time. According to our research, the value and volume of agri-trade turnover of the V4 has expanded significantly due to the changes in the last 12 years. The trade balance in the case of the EU15 was positive only in regard to Hungary and Poland, while in trade among the V4 only in Slovakia could it reach negative but improving values. It can also be concluded that the market concentration of some products has also decreased owing to the operation of the common internal market and the strengthening internal market competition. It is remarkable that the preaccession period preparations for the common market operation substantially affected the values. In spite of the generally growing trade activity, competitiveness for the whole period improved only in relation to Slovakia and the Czech Republic, while this index declined in all the other relations. Therefore EU membership has created markets and possibilities, but competitiveness in terms of foreign trade has not improved. In other words, the New member states could not or only to a limited extent utilise the opportunities coming from EU membership.