Files

Abstract

A szövetkezés létjogosultságát – a változatosabb intézményi struktúra előnyei mellett – számos gazdasági ok, például koordinációs-integrációs előnyök (hosszú távú értékesítési csatorna biztosítása, tranzakciós költségek és kockázat csökkentése, valamint a gazdálkodók megélhetésének, jövedelmének növelése) mellett a bizalom és az informális kapcsolatok, végső soron pedig a társadalmi tőke erősítése egyaránt aláhúzza. A tanulmány célja – Ihrig Károly elméletének segítségével – a (mezőgazdasági) szövetkezés gazdasági lényegének megvilágítása, másrészt az ún. előmozdító típusú szövetkezés integrációs jelentőségének és létrejötte feltételeinek vázlatos elemzése. Követve Ihrig Károly „tanácsát”, aki a szövetkezet és a tag közötti kapcsolat (dinamikus) elemzésében látta a szövetkezés gazdasági lényege megfejtésének kulcsát, elsősorban maga a folyamat, az egyes (potenciális) szövetkezők közötti gazdasági (és társadalmi) interakciók állnak az elemzés középpontjában. Összefoglalva megállapítható, hogy a termelők nagyobb alkuerejének és magasabb piaci részesedésének az egész marketingcsatorna számára pozitív üzenete van, beleértve a fogyasztókat is, akik szövetkezeteken és más termelői tulajdonú szervezeteken keresztül megbízhatóbb és gyakran jobb minőségű termékekhez jutnak hozzá. Elterjedésüket azonban hátráltatja, hogy a magyar társadalomban még mindig alacsony szintű a bizalom és a fogyasztói közösségtudat, ezért szükséges a szemléletformálás, az együttműködési formák megismertetése, illetve ösztönzési rendszer kiépítése. A szövetkezés: alulról építkező, társadalmi önszerveződő folyamat, melynek távlati célja akár a fogyasztási és értékesítő szervezetek (szövetkezetek) tevékenységének (akár informális) összekapcsolása is lehet. Külföldi tapasztalatok gondos adaptálásával figyelmet kell fordítani a gazdák és a fogyasztók felkészítésére; kedvezményes rövid távú hitelek biztosítására a szövetkezetek számára forgóeszköz-finanszírozásra, valamint (például áfacsökkentéssel) a feketegazdaság visszaszorítására.----------------------Justification of co-operation includes a more diversified institutional structure, a number of economic reasons (securing the market for the long term, decreasing trans-action costs and risks, increasing the income of farmer-members etc.), as well as en-hancement of trust, informal connections and social capital among others. The pur-pose of this study is to shed some light on the “economic essence” of the so-called pro-motional (extension) type of agricultural cooperation with the help of Károly Ihrig’s co-operative theory. According to his approach, the (dynamic) analysis of the connection between the co-op and the member is the most important tool for revealing the “se-cret”, thus the economic and social interactions of (would be) members are at the cen-tre of the study. Briefly summarising the results of the research, it can be concluded that bigger countervailing power and higher market shares of producers have a positive message for the whole supply chain. This also includes consumers, who have access to more consistent and often better quality products. However, a low willingness to coop-erate and also a low level of trust and consumer awareness hold back the greater repli-cation of those producer-owned organisations; therefore education, the introduction of different forms of cooperation (collaboration) and establishment of an efficient incen-tive system are needed. We should pay attention to the preparation of producers and consumers with the help of adequate adaptation of good foreign experience.

Details

PDF

Statistics

from
to
Export
Download Full History