Osztalékfizetési politika a különböző méretű mezőgazdasági vállalkozásoknál

A magyar mezőgazdaság duális jellegű. Egyszerre vannak jelen az ágazatban a nagyüzemek, amelyek a termelés zömét adják, és a kisüzemek, amelyek a vidéki foglalkoz-tatás és a szociális szempontok miatt fontosak. A mezőgazdasági vállalkozások esetében az osztalékfizetés mértékét és arányát a gazdaság mérete és működési formája is befolyásolja. A kisebb méretű gazdaságok az elért eredményt szinte teljes egészében kifizetik osztalékként, mivel – a kisebb adóteher miatt – bérfizetés helyett osztalék formájában veszik ki a jöve-delmüket a vállalkozásból. Minél nagyobb az üzemméret, annál alacsonyabb az egy hektárra jutó osztalék. A vizsgált évek alatt (2001–2010) minden üzemméret esetében nőtt az egy hek-tárra jutó fizetett osztalék mértéke. Az EU-hoz való csatlakozás előtti években jelentős in-gadozások figyelhetők meg az osztalékfizetés mértékében és arányában. Az EU-csatlakozás után kezd kialakulni egy szint az osztalékfizetés arányát tekintve, ami az utolsó vizsgált négy évben (2007–2010) állandósulni látszik, kivéve a 15 ha alatti gazdaságokat, ahol 100% feletti ez az arány. Ebből az következik, hogy a 15 ha alatti gazdaságok nem forgatnak vissza a vál-lalkozás működésébe, ezáltal nincsen meg bennük az önerős fejlesztés lehetősége, hosszú távon nem életképesek. A 15–40 hektár közötti gazdaságokban 80–84% közötti, a 40–100 ha közöttiekben 60–64% között, a 100 ha felettiek esetében 50% alatt marad az osztalékfizetési arány. Minél nagyobb méretű a gazdaság, annál nagyobb az eredményből visszaforgatott hán-yad, azaz annál inkább képes az önerős fejlesztés megvalósítására. A különböző méret-kategóriák esetében jelentős különbség tapasztalható az egyéni és a társas gazdaságok által ki-fizetett osztalék arányában. Az egyéni gazdaságok esetében minden vizsgált méret-kategóriában állandósulni látszik az osztalékfizetési arány, míg ez a társas gazdaságoknál csak a 100 ha feletti gazdaságokra érvényes. A kisebb méretű társas gazdaságok esetében nem található szoros kapcsolat az elért eredmény és a kifizetett osztalék között, a tulajdonosi szem-lélet rövid távú, ami nem szolgálja az ágazat érdekeit. --------------- The Hungarian agriculture has a dual structure. The huge enterprises which represent the majority of the production work in parallel with the small corporates whose social importance as the main employer in the countryside is essential. In the case of the agrarian enterprises the amount and percentage of the dividend depends also on the size and the function of the corpo-rates. The smaller corporates paid nearly the whole of their profits as dividend, not as salary, due to the lower taxation. The higher the unit size the smaller the dividend per hectare. In the observed period (2001-2010) for all unit sizes the 95 dividend per hectare increased. Before Hungary’s accession to the EU the fluctuation was significant in the scope of the dividend paid. After the accession a certain level of paid dividend can be observed, which looks to have stabilised in the last four observed years (2007-2010) except for the farms smaller than 15 hectares where this is 100%. Consequently these small farms do not reinvest the profit into the corporate. It means that the investments based on own funds are lacking, resulting in a short life expectancy for them. In the case of corporates between 15-40 hectares the percent-age of dividend payment is 80-84%, for the farms with 40-100 ha it is 60-64% and for those above 100 ha it is below 50%. The bigger the farm is, the reinvested profit rate is higher, re-sulting in an increasing importance of the own funds for the investments. As for the individual farms and corporates there is a significant difference on the paid dividend in the case of each size unit. In the case of individual farms, all size units have a similar and stable percentage of paid dividend, while in the case of the corporates it can be observed only above 100 ha. As for the smaller corporates, there is no strong correlation be-tween the profit and the paid dividend due to the short-term vision of the future, which does not help the improvement of agriculture.


Variant title:
Dividend payment politics in the case of different unit sized agrarian corporates
Issue Date:
Feb 15 2013
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/163846
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 57, Number 1
Page range:
42-57
Total Pages:
16
Series Statement:
57
1




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-08-27

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)