A Közös Agrárpolitika reformja – új lehetőség a felzárkózásra?

Az agrárszektor értékelése során – akár makroökonómiai, azaz ágazati szinten, akár mikroökonómiai, azaz a mezőgazdasági vállalkozások szintjén történik – kulcsfontosságú sze-repet játszik a Közös Agrárpolitika rendszerének vizsgálata. Magyarország csatlakozásra való felkészülése idején és a csatlakozás óta eltelt nyolc évben is jelentősen átformálódott a KAP rendszere. A változások természetesen új feltételek közé helyezik magát az ágazatot és az ágazat összes szereplőjét, a változásokhoz való igazodás gyorsasága pedig nagymértékben meghatározza az adott szereplők, illetve az egész ágazat sikerességét. Korábbi kutatásaim során beigazolódott, hogy a mezőgazdasági vállalkozások jelentős részének nincs elegendő információja az EU agrárgazdasági szabályozásáról, ismereteik első-sorban az adminisztratív feladatok elvégzéséhez elegendőek. Előnyben vannak azok a vállal-kozások, ahol a KAP lehetőségeihez kapcsolódó ismeretanyag ennél bővebb, illetve az infor-mációval való ellátottságuk jobb. Napjainkban újabb változás tapasztalható, amelynek konkrét megfogalmazása a 2014–2020 közötti időszak Közös Agrárpolitikájára vonatkozó javaslat formájában került közzété-telre. Az Európai Bizottság 2011 októberében kiadott javaslatának ismerete az agrárágazat minden szereplője számára alapvető fontosságú, hiszen a megváltozó feltételrendszerhez nemcsak a nemzeti agrárstratégiának, hanem a mezőgazdasági vállalkozások üzemi szintű tervezési feladatainak is igazodnia kell. A legújabb KAP -reform új esélyt adhat a magyarországi agrárágazat felzárkózására, hi-szen az új rendszer bevezetése minden tagállamban változásokat hoz, új feltételrendszert vezet be, tehát versenytársaink számára is egy új felkészülési folyamatot indít el. A hazai agrár-politikában a magyar agrárgazdaság szereplőinek kétpólusú (kisüzem, nagyüzem) megközelí-tése látszik sikerre vezetőnek. A versenyképességben alulmaradó, de az európai közjavakhoz (környezet- és tájmegőrzés, vidéki életforma fenntartása, a vidékhez kapcsolódó kulturális örökség védelme stb.) jelentős mértékben hozzájáruló, elsősorban kisméretű gazdaságok tá-mogatásának biztosítása kiemelt fontosságú, de oly módon, hogy valóban csak az aktív terme-lőkhöz juthassanak el a támogatási összegek, míg a nagyméretű gazdaságok fő funkciója ter-mészetesen a versenyképes termelés és az élelmiszerrel való ellátás biztosítása marad. A felzárkózás azonban ismét csak lehetőség marad, ha nem biztosított a megfelelően működő intézményi háttér, és az ágazat érintettjei nincsenek tisztában a lehetőségekkel. -------------------------------------------------------------- In the evaluation of the agricultural sector, either at the macroeconomic or microeco-nomic level, it is very important to take into consideration the measures and the whole system of the Common Agricultural Policy (CAP). The CAP has undergone significant changes dur-ing the period of Hungary’s accession to the European Union (EU) and since. These changes altered the conditions for the entire agricultural sector and its stakeholders; their ability to ad-just capability will determine the success of them and the whole sector. My research confirmed that a large share of Hungarian agricultural enterprises has insuf-ficient information about the EU’s agricultural rules and regulations; their knowledge is con-nected mostly to the administrative obligations. Those, mainly large, farms which have more knowledge on the possible measures financed by the CAP, or which have higher levels of in-formation, are in an advantageous situation. According to the proposal of the EC in October 2011, the new CAP reform will bring several changes. Stakeholders in the agricultural sector must be given all the relevant infor-mation about these changes. Policy makers should amend the present agricultural strategy ac-cording to the new preferences, while the farmers and agricultural enterprises should adjust their planning methods to these new rules. The proposed reform of the CAP may provide a new opportunity to the domestic agri-cultural sector for its convergence process, because the introduction of the new payment schemes will lead to new conditions and new measures in all EU member states. In my Sum-mary opinion, the duality of small-sized farms and large farms should be more emphasised in the Hungarian agricultural policy. Smaller farms are less competitive, but their contribution to the European public goods (i.e. preservation of landscape and environment, rural communities, cultural heritage etc.) is significant. Financial support is extremely important for their survival, but this support should only be given to active farmers. The main function of large farms will remain the same: providing the population with quality food and competitive agricultural production. However, the convergence process may be successful only if all of the stakeholders in the agricultural sector obtain enough knowledge and information about the main objectives and regulations of the reform, and if the institutional background is working effectively.


Variant title:
New CAP reform – a new opportunity for the Hungarian agriculture?
Issue Date:
2012-12
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/143603
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 56, Number 6
Page range:
500-511
Total Pages:
12
Series Statement:
56.
6.




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-08-26

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)