AZ EZÜSTKÁRÁSZ-FERTŐZÖTTSÉG GAZDASÁGI HATÁSAI A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉSBEN

A hazai tógazdasági haltermelés elsődlegesen a pontytermelés sikerén múlik, mely jellemzően hároméves üzemformában történik. Ennek a termelési módnak a legnagyobb hátránya a hosszú megtérülési idő, amiért a tenyésztőknek kiemelt figyelmet kell fordítani a biztonságos termelésre. Különleges fontossággal bír az egynyaras ponty nevelése, ami a következő két év hozamait alapvetően meghatározza. Napjainkban az egyik legfontosabb kérdés az ezüstkárász (Carassius auratus gibelio Bloch) mentes haltermelés megvalósítása, mely a ponty elő- és utónevelésének sikerességét egyaránt meghatározza. Az ezüstkárász kártétele összetett. Bekerülve a tavakba csökkenti a ponty életterét, így konkurenssé válik úgy a természetes táplálék, mint a kiegészítő takarmányok vonatkozásában, vagyis relatíve túlnépesítetté válik az adott tó. Mivel az ezüstkárász takarmányértékesítése kedvezőtlenebb a pontyénál, és piaci ára is jóval alacsonyabb, így az egy hektárra jutó jövedelem általában alacsonyabb azokon a tavakon, ahol az ezüstkárász megtalálható. Hároméves adatsoron alapuló kísérletünk elsődleges célja, vizsgálni bizonyos nagyságú kárászpopulációk hatását az egynyaras ponty hozamaira, a termelési értékre és az önköltségre. A kísérlet egyértelműen bebizonyította, hogy az egynyaras ponty tógazdasági termelésénél az ezüstkárász jelenléte kedvezőtlen, mert: - A bruttó hozam fajonkénti összetétele kedvezőtlen irányba változik, jelentősen nő az ezüstkárász aránya a pontyéhoz képest. - Csökken a hektáronkénti összes hozam, mivel a halak egyedsúlya a túlnépesedés miatt alacsonyabb. - Jelentős mértékben csökken a termelési érték. - A termelési költség állandó, a hozam viszont csökken a kárászfertőzöttség növekedésével, az egynyaras ponty önköltsége jelentősen megnő. Az önköltség drasztikus mértékű növekedése kérdésessé teszi a gazdaságos termelést. ----------------------------------------- Hungarian pond fish culture primarily depends on the success of carp production, which is predominantly carried out in a three-year production cycle. The major drawback of this production method is the long return period, thus producers have to pay extra attention to production security. The rearing of one-year-old carp is of particular importance, because it determines the yields of the two consecutive years. Production, free of the presence of Prussian carp (Carassius auratus gibelio Bloch), is currently a major issue as it affects the nursing and rearing of common carp fingerlings. The negative effect of Prussian carp is a complex issue: once in the ponds, it occupies the common carp’s habitat and competes for both natural and artificial foodstuffs. Due to the fact that the Prussian carp has a worse food conversion ratio and significantly lower market price than common carp, the income per hectare is lower in ponds where Prussian carp are present. The main aim of our three-year experiment is to quantify the effect of certain sizes of Prussian carp stocks on the yield, revenue and direct costs of common carp.


Variant title:
THE ECONOMIC IMPACT OF THE PRESENCE OF PRUSSIAN CARP IN POND FISH CULTURE
Issue Date:
2006-09
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/140376
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 50, Number 5
Page range:
38-47
Total Pages:
10
Series Statement:
50.
5.




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-12-13

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)