Civil szervezetek szerepe a vidékfejlesztésben

A civil szervezetekkel kapcsolatos viták a rendszerváltás időszakát követően folyamatosan napirenden szerepelnek. Jelenleg új kerettörvény készül, amely a definíciós viták végére is pontot tehet. A jövőbeli vidékfejlesztési irányokat kijelölő Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció a szakirodalomban és a statisztikákban gyengének minősített civil szektor helyett erős civil szférát vizionál, és a vidékfejlesztésben elkötelezett civil szerveződések bevonását tervezi a fejlesztő programok, valamint a vidéki válság megoldásának kidolgozásába. Magyarországon azonban egyelőre nem látszanak tisztán a vidéki civil szervezetek szerepkörei, amelyek ismerete pedig szükséges a tervezésben. A Dél-Dunántúl régióban végzett empirikus felmérés eredményei szerint a legnagyobb eséllyel a „stabil, aktív, nyitott” civil szervezetek tartozhatnak a programozásba bevonható civil szerveződések közé. Az ő szerepük azonban túlmutat a fejlesztő programok, valamint a vidéki válság megoldásának kidolgozásán, mert a vidéki lakosság mobilizálásában is nagy segítséget nyújthatnak. Ezek mellett léteznek a LEADER akciócsoportok, akik a jelenleg betöltött funkcióik alapján az említett elvárásoknak már meg is felelnek, de az kérdéses, hogy az önkormányzati és a vállalkozói szféra képviselőit is magába integráló akciócsoportok mennyire tekinthetők tisztán civil szerveződéseknek. ------------------------------------------ Debates on non-governmental organisations were constantly on the agenda in the period after the transformation of the country’s political system. Currently a new framework law is being developed, which might put an end to the debate on the definition of NGOs. The National Rural Strategy Concept outlining the future directions of rural development envisions a strong NGO sector instead of the weak one currently depicted by literature and statistics. It plans to include NGOs committed to rural development in the drawing up of development programmes and solutions to the crisis of the countryside. The role of rural non-governmental organisations in Hungary, however, is still unclear, even though it would be pertinent information for planning. Empirical surveys concluded in the southern part of the Transdanubian region indicated that “stabile, active and open” NGOs had the best chances of being included in the programming process. Their role, however, goes farther than the creation of development programmes and the finding of solutions to the crisis of the countryside, as they may be extremely helpful in mobilising rural populations. There exist LEADER action groups as well, which meet the above expectations based on their current role. It is unclear, however, to what extent these action groups, which include representatives of the municipal and business spheres as well, can be considered genuine non-governmental organisations.


Variant title:
The role of non-governmental organisations in rural development
Issue Date:
2011-08
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
HU ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/119916
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 55, Number 4
Page range:
347-358
Total Pages:
11
Series Statement:
55
4




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-08-26

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)