Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban

Hazánkban a válság miatt a keresleti oldalról növekedni képtelen piacon a kiskereskedelmi szereplők a kötelező éves növekedést immár csak a piac újraosztásával érhetik el, ami a kiskereskedők között kíméletlen – horizontális – versenyt eredményez. Ennek eszköze az alapvető termékek esetében a minél alacsonyabban tartott ár. Ezért a kereskedelmi láncok és beszállítóik kapcsolata vegyes képet mutat. A nagy, tőkeerős, elsősorban nemzetközi élelmiszer-feldolgozók és mezőgazdasági beszállítók számára még így is jövedelmező lehet a kereskedelmi láncok által biztosított széles körű piaci jelenlét. Ezzel szemben a hazai szinten nagy, de nem elég tőkeerős hazai beszállítók alkupozíciója rendkívül kényes, számukra még veszteség mellett is létkérdés a kereskedelmi láncok nyújtotta piaci jelenlét, mivel az alternatív értékesítési csatornák egy részéhez túl nagyok (független boltok), más részéhez pedig túl kicsik (exportpiacok). Paradox módon tehát a hazai piaci viszonyok között az élelmiszer-gazdasági vállalkozások növekedése a közép-nagy vállalati határon komoly jövedelmezőségi és értékesítési gondokhoz vezet. Az EU tagállamaként Magyarországon a versenyjogot az uniós és a harmonizált hazai versenyjogi szabályok jelentik. Az agrárszektor specialitásait ezzel szemben a közös és a nemzeti agrárpolitika jeleníti meg, az ágazati szabályozás keretében elsőbbséget biztosítva a versenyjogi szabályok alkalmazásával szemben. Az élelmiszer termékpálya teljes kizárása a versenyszabályok alkalmazása alól azonban az uniós tagállami kötelezettségeink felmondását jelenti, ezért nem jogszerű megoldásról lenne szó. A piaci zavarok esetében az állam piacbefolyásoló, árakat is érintő ad hoc beavatkozásai nem képesek a piaci folyamatokat tartósan befolyásolni, sőt csökkentik a tartós megoldások kialakulásának esélyét is (legfeljebb az indulatok csillapítására alkalmasak). Joggal tehető fel akkor a kérdés, hogy a várhatóan továbbra is fennmaradó kíméletlenversenyben lehet és érdemes-e a hazai élelmiszer-gazdaság erodálódását, szelekcióját gátolni? Véleményünk szerint mindenképpen, de csak reális tisztánlátásra épülhetnek a hazai beszállítók számára kétségkívül kedvezőtlen piaci helyzet javításának valós és hatásos eszközei. A készülő Nemzeti Vidék Stratégia társadalmi vitája előtt így kiemelkedően fontosnak tartottuk, hogy az ellátási lánc szereplői között felhalmozódott feszültségek okait számba vegyük, valamint a közigazgatás beavatkozási lehetőségeiről kialakult tévhiteket eloszlassuk. ------------------------------- The food supply chain connects three important sectors – agriculture, the food processing industry and the distribution sectors. Key challenges identified for the food supply chain are the sub-optimal relationships between the stakeholders in the chain. Due to the large number of small and medium-sized companies, the food industry has an unequal bargaining power when compared to the highly concentrated retail sector. Even the largest food companies account for only 1-2% of a retailer’s business at national level, while a retailer may represent 20-30% of those companies’ businesses. The lack of market transparency, inequalities in bargaining power and anti-competitive practices have led to market distortions with negative effects on the competitiveness of the food supply chain as a whole. Asymmetry in bargaining power can lead to inefficiencies. Due to increased delays and asymmetry in price transmission, low comparability of retail prices, diversity of markets and actors along the chain, anticompetitive practices may potentially occur. As a result, food companies have a lower capacity to invest and innovate, and on the longer-term the economic welfare and choice of consumers is jeopardised. It important to exercise constant vigilance in order to identify and eliminate market distortions that have contributed to the observed asymmetries in price transmission along the food supply chain. While the food sector is in favour of strong competition, such unfair practices can only be solved be re-focusing the existing instruments of competition law. The issue of manifest unfair practices and the increasing buying power of retailers along the food chain has to be addressed. The rapid rise and fall of agricultural commodity prices and its delayed impact on food prices have raised concerns amongst stakeholders and policymakers about the functioning of the food supply chain. The European Commission has launched policy initiatives for the food supply chain in order to promote sustainable and market based relationships between stakeholders of the food supply chain and to increase transparency along the chain to spur competition and improve resilience to price volatility.


Variant title:
Relationships between stakeholders in the food supply chain
Issue Date:
2011-02
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
HU ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/119886
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 55, Number 1
Page range:
8-18
Total Pages:
11
Series Statement:
55
1




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-04-24

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)